Előkészítő óra

Határtalanul!

A tanulmányi kirándulást megelőző héten az utazáson résztvevők számára előkészítő óra zajlott. Ennek legfőbb célja az volt, hogy felkészítsük a tanulókat a helyszín történelmi, természeti, művészeti és társadalmi sajátosságaira, mellyel az utazás során találkozhatnak. Az Erdélybe kirándulók ezáltal megismerhették az egyik, külhoni magyarság múltját és jelenét, így felkészülten tudtak részt venni az eseményen.

A diákok egy rövid, szemléletes előadást hallhattak és láthattak úticélunkról, a ma már Romániához tartozó történelmi Erdélyről, azon belül is Székelyföldről, ahol a legnagyobb összefüggő magyarság él napjainkban ebben az országban.

A népesség, a vallás és a kultúra tükrében vizsgáltuk a meglátogatandó térséget. Különböző források felhasználásával, diagrammok és térképek elemzésével tanulmányoztuk a nemzetiségi és vallási viszonyokat. Ismertettük, hogy melyik megyében milyen a magyar és román lakosság aránya. Megfigyeltük, hogy a terület, ahová utazunk, a Romániában élő magyar lakosság (kb. 1.200.000 fő) nagyjából felének szolgál otthonául (580.000 fő). A diagrammok segítségével megállapították a tanulók, hogy a magyarság aránya napjainkban két székelyföldi megyében a legmagasabb: Hargita megyében (86%) és Kovászna megyében (77%). A települések magyarságának összetételét is vizsgáltuk. A városok tekintetében arra a felfedezésre jutottak, hogy a „legmagyarabb” Székelyudvarhely, mely Székelyföld fővárosa, ahol a magyarság aránya jelenleg kb. 94%-os. Erről utunk során is megbizonyosodhattunk, hiszen sok helyen csak magyarul beszéltek, és az utcákon mindenfelé magyar nyelvű feliratokat olvashattunk.

Székelyföld vallási sokszínűségét kihangsúlyozandó, áttekintettük azokat a különböző felekezetekhez tartozó templomokat, amelyeket későbbi utunk során felkerestünk.

A székely kultúra gazdagságát képekben tártuk a tanulók elé. Bemutattuk a helyi mesterségeket, a kézműves tevékenységek közül bővebben a fazekassággal ismertettük meg a diákokat. Megtekinthették tanulóink a helyi népviseletet, belehallgathattak népzenéjükbe. Látványos nevezetességei a térségnek a díszesen faragott és festett székelykapuk, melyekkel utunk során számtalanszor találkozhattunk. Ehhez kapcsolódó előzetes feladatot kaptak diákjaink.

Történelmi ismereteinket felelevenítve interaktív beszélgetést folytattunk Erdély fontos szerepéről a magyarság életében. Barangoltunk a múltban: Szent István királyunk által megszerzett Erdély és a püspökség megalapítása utáni időszakot tekintettük át, kronológiailag haladva a terület hovatartozását, sorsát illetően, egészen napjainkig.

Erdély múltbéli népszerűségét, fekvése és rendkívüli természeti adottságainak is köszönhette. Gazdasági értelemben is fontos területe volt hazánknak, melyről a tanulók csoportmunkában a földrajz atlaszból, és az interneten tájékozódhattak, majd az újonnan szerzett információkról beszámoltak társaiknak. Így találtak rá kirándulásunk úticéljának természeti kincseire, mint a Tordai-sóbányára, a Békás-szorosra, vagy a Gyilkos-tóra.

Végezetül, a programterv által, térképen tájékozódva tekintettük meg kirándulásunk legfőbb állomásait és útvonalát.